A vajdasági kisebbségi létet svájci vendégmunkásléttel felcserélő Kocsis család története jellegzetesen közép-európai, sokan érezhetik magukhoz közel állónak. Az új hazában való küszködést és megfelelni akarást a befogadó ország többé-kevésbé nyíltan megnyilvánuló idegenellenessége nehezíti, a honvágyat és az otthon maradottakért való aggódást a balkáni háború súlyosbítja. Nincs tehát könnyű helyzetben Ildikó, a regény főszereplője, hogy felcseperedve rátaláljon a saját útjára, miközben a gyermekkor színes-szagos, élettel és mesebeli figurákkal teli világa állandó konfliktusban áll az ,,itt és most" gyakran idegőrlő és kilátástalan helyzeteivel.
Mindennek kifejezésére az írónő sajátos nyelvezetet és egyéni mondatszerkezeteket használ, a hétköznapi nyelvet ötvözi a költőiséggel. Köztes nyelv ez, szókincsében és nézőpontváltásokban is rendkívül gazdag, egyszerre több hagyományt, kultúrát képes megteremteni, miközben egyikben sincs visszavonhatatlanul otthon. Szövegét dőlten szedett kifejezések tűzdelik: a német eredetiben is magyarul szereplő, valamint a magyar fordításban németül vagy más nyelveken meghagyott szavak - a kisebbségben élők és kivándoroltak jellegzetes nyelvhasználatához hűen.

284 oldal

2990 Ft

Aki végigrepül Fehér Béla új nagyregényén, annak páratlan kilátásban lesz része. Egy száguldó zöld delizsánsz ablakából nézheti végig a magyar szabadságharcot. Láthat szabadságot, szerelmet, háborút és békét, ármányt, bűnt, hűséget, nagyságot és bukást. Mert a Kossuthkifli egyszerre hiteles történelmi regény és frenetikus Jókai-paródia, XIX. századi pörgő road movie és népmesei motívumokkal átszőtt magyar mágikus realizmus, gigantikus romantika-parafrázis és igazi, régimódi, izgalmas kalandregény.
A történelmi málhaposta olykor megáll, hogy az olvasó eltűnődhessen máig aktuális (vagy inkább sosem volt ilyen aktuális) sorskérdéseken. Hányszor lehet a történelmi lehetőséget elszalasztani? Mit kezd a magyar a szabadsággal? Létezik-e nemzeti végzet? Megbűnhődtük már a múltat s jövendőt?
A Kossuthkifli végtelenül sokszínű, mégis teljesen homogén mű. Nyelvi leleményei lenyűgözők, humora utánozhatatlan. És hát (nem utolsó sorban) a XIX. század gasztronómiai tárháza, ízes hasregény.

(Cserna-Szabó András)

AEGON Művészeti Díj döntőse 2013

340 oldal

3490 Ft

Krusovszky Dénes a fiatal költőgeneráció egyik legtehetségesebb költője, akinek immáron harmadik kötete a Magvető Kiadónál jelenik meg. A szerző előző könyve, az Elromlani milyen Artisjus Irodalmi Díjat kapott. Krusovszky Dénest azon költők közé sorolják, akinek már az első köteteiben is új versnyelv jelenik meg, és akinek líráját a visszafogottság, a pontosság és a fájdalom szépségének megragadása jellemzi. A felesleges part folytatja a megkezdett utat, a versek összetéveszthetetlen stílusban és a történetmesélés igényével repítenek egy nem is olyan távoli világba, a költészetébe.

88 oldal

1990 Ft

Raymond Carver a 20. századi amerikai irodalom egyik legnagyobb hatású novellistája, a minimalizmusként, ,,mocskos realizmusként" elhíresült irányzat legmarkánsabb hangú képviselője. A Magvető Kiadó 2010-ben indított Carver-életműsorozat harmadik, utolsó Katedrális című kötetében az ,,olcsó kis tragédiák" szűkszavú krónikása kezében whiskey-s pohárral, a tőle megszokott szenvtelenséggel tárja elénk az amerikai hétköznapok légkondicionált lidércnyomását, és mutatja be a rémálmából felébredni képtelen, öntudatlanul vergődő (átlag)embert. Kezdők és a Befognád, ha szépen kérlek? letaglózó erejű, a hétköznapok ridegségéből kibomló, lázálomszerű novellái után ezúttal mintha az alagút végén pislákolna valami halvány fény. De ha nem félünk közelebb merészkedni, láthatjuk, hogy a lámpát továbbra is Raymond Carver tartja. A kötetben szereplő tizenkét írást a kritika a szerző legkiérleltebb művei közé sorolja. Az életmű csúcspontjának számító címadó elbeszélésről pedig túlzás nélkül állítható, hogy a 20. századi amerikai novellairodalom egyik leggyönyörűbb és legfájdalmasabb darabja.

256 oldal

2990 Ft

Verhovinára bizonytalanul jár a vonat, a menetrendet eltörölték. Anatol Korkodus brigadéros nevelt fia, Adam a lepusztult állomáson várja a javítóból átirányított, mezítlábas Daniel Vangyelukot. Később miért tartóztatják le Korkodust? Vajon miért tűntek el a madarak a környékről? És mi a titka Eronim Mox mesés szakácskönyvének? Az olvasó hajnaltájt érkezik meg Bodor Ádám regényvilágának kellős közepébe - a mindenkori periféria, a civilizációs végvidék centrumába. A Verhovina madarai alcíme változatok végnapokra. A kisebb történetelemekből, elbeszélés-mozaikokból panorámaszerűen felépülő regényben az emberi érintkezések megdermednek és felolvadnak, a kultúra természetté bomlik, a csend pedig beszédes lesz. ,,Úgy kezdi, halkan sóhajtozva, mint egy távoli vízesés, majd sisteregni kezd, aztán amikor már harsog, tombol kibírhatatlanul, hirtelen, mintha beléd spriccelnének, az egész világ jegesen becsorog a füleden." - És talán soha nem hagyjuk el Verhovinát.

256 oldal

2990 Ft

Sjón - napjaink egyik legfontosabb izlandi költője, dalszövegírója, Björk és Lars von Trier szerzőtársa - kisregényében az 1880-as évek Izlandjára kalauzolja olvasóját. A történet két szálon fut. Az egyikben a vad és a vadász párharcát követhetjük nyomon. A falusi tiszteletes napokon keresztül követi a barna bundás sarki rókát, mely ,,olyan ördöngös módon hasonlít egy kőhöz, hogy azon csak ámulni lehet". Ennek a történetnek, mely a regény feszes kerete is egyben, a pap és a nőstény róka mellett a fenséges természet a harmadik főszereplő. Mintha az emberi és az állati összeolvadna, úgy válik Természetté minden ebben a balladai élességgel megírt műben.
A másik történetszál ugyanekkor játszódik a komor hegyek tagolta Völgy egyik településén. A szerző érzékenyen és társadalomtörténeti pontossággal ábrázolja, és a mindennapokban mutatja meg a korabeli izlandi közösség évszázados hiedelmeit, átörökített babonáit és szokásait. A hagyományhoz, paraszti értékvilágához foggal-körömmel ragaszkodóknak szembe kell nézniük az európai modernizáció kihívásaival. Sjón ezeket a problémákat eleven, tragikus és meghitt élethelyzetekben mutatja be: születéskor és temetéskor. A macskaróka legendaszerű, szép mese a még mindig szinte ismeretlen skandináv irodalmi horizontról.

128 oldal

2490 Ft

Az Esték a cirkuszban megjelenésével a közelmúlt világirodalmának egyik remekművét veheti végre kezébe a magyar olvasó. Angela Carter 1984-ben kiadott regénye egyszerre játékos, ironikus, érzelemgazdag történet és lebilincselő olvasmány. Főszereplője Fevvers, a szárnyas nő, aki puszta létével felforgatja a századforduló Londonját és Európáját. A légtornásznő fordulatos és lélegzetelállító kalandjait követve eljutunk a női szörnyek múzeumába, egy szentpétervári hercegi kastélyba, egy szibériai finnugor törzs mágikus realista világába, de legfőképpen a cirkuszba, ahol találkozhatunk kártyajós kismalaccal, gyáva erőművésszel, a világ leghátborzongatóbb bohócaival, tudós majmokkal és keringőző tigrisekkel. És közben izgulhatunk, hogy egymásra talál-e Fevvers és a jóképű amerikai riporter, aki bohócnak áll, hogy leleplezze a légtornásznő titkát. A Carter által teremtett feledhetetlen figurák megelevenedése, a mesemotívumok és az irodalmi utalások sokasága a pikareszk történet kavalkádjában kivételes műélvezetet nyújt.

464 oldal

3990 Ft

Kertész Imre elbeszélése épp negyven éve, még a
Sorstalanság írása közben született, és nem jelent
meg eddig a Magvető életműsorozatában. Míg Köves
Gyuri történetében az áldozattá válás mechanizmusa
foglalkoztatta a szerzőt, addig az ószövetségi Káin
és Ábel történetében a jó kiszolgáltatottsága és a
bűn diadala. A pontos és szenvtelen elbeszélésmód
teszi megrendítővé és kortalanná Kertész írását.

16 oldal

1990 Ft