Bojti János Muszorgszkij Hovanscsinája című könyvének bemutatója
2019. április 5-én, pénteken 17 órakor a MÜPA Üvegteremében a kötetről és a Hovanscsina rekonstrukciójáról a szerzővel, Bojti Jánossal és Kovács János karmesterrel a kötet szerkesztője, Ignácz Ádám beszélget.
Az opera újrahangszerelt változata a könyvbemutatót követően, este 7 órától a Budapesti Tavaszi Fesztivál szervezésében hangzik el a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben.

Ez a könyv évtizedek kutatásának összegzése, a szerző Muszorgszkij utolsó nagyszabású operája, a főműnek is tekinthető Hovanscsina rehabilitációjáért folytatott munkálatainak kísérője és egyfajta mellékterméke. Bojti János a mű rekonstrukciójának szükségessége mellett érvel, és tárgyához történelmi, esztétikai, zenei, formai, valamint dramaturgiai irányból közelítve az opera átfogó értelmezését, sőt újraértelmezését kínálja. Erre az újraértelmezésre azért van szükség, mert a Hovanscsina zenéjének és szövegének mindeddig nem volt végleges, a szerző akaratának megfelelő, azt kompromisszumok nélkül érvényesítő formája. A kézirat csupán zongorakíséretes formában, hiányosan jelent meg 1931-ben. Ennek javított kiadása 1976-ban látott napvilágot, melyben a közreadó egy új kézirat felbukkanásáról adott hírt, amely ugyan lehetővé teszi az elveszett részek rekonstrukcióját, ám ezt a feladatot a közreadók továbbra sem végezték el. Az opera két formában került korábban kiadásra: Muszorgszkij halála után Rimszkij-Korszakov szerkesztette át és hangszerelte meg a darabot, majd 1959-ben Sosztakovics végezte el e munkát az 1931-ben megjelent kiadást véve alapul. A rekonstrukció hiá- nyában mindkét szerkesztő és hangszerelő sajátosan értelmezte az operát, és az aktuális történelmi helyzetnek megfelelően az egyikük birodalmi szemlélettel alkotta meg a saját változatát, a másikuk pedig szovjetizálta a magáét. A nem túl nagy Hovanscsina-irodalom szerzői óhatatlanul e két átdolgozó hatása alá kerülve elemezték a művet, amelyet rendszerint rejtélyesnek, szokatlannak találtak. A korábbi elméletekkel és elemzésekkel ellentétben Bojti János a Hovanscsina újraszerkesztését és újrahangszerelését, valamint a hiányzó részek rekonstrukcióját követően alakítja ki saját álláspontját. A kötet értékét tovább növeli, hogy az átfogó elemzés mellett az olvasó az opera szövegkönyvének első magyar nyelvű műfordítását is megtalálja. Az opera Bojti-féle verziójának 2019-es ősbemutatójára elkészülő kiadványt mindezek mellett egy, az olvasást nagyban segítő, gazdag kottapéldatár teszi teljessé.

A könyv 20% kedvezménnyel megvásárolható a helyszínen.

Albrecht Wellmer
,,Van-e a zenének nyelve? >>Nyelvszerű-e<< a zene? (...) Ha képesek lennénk is e kérdésnek világos értelmet adni, vajon volna-e rá általános válasz? 20. századi fejlődésével (...) összefüggésben felhozták,...
Magyar Rhapsody Projekt
,,Lehet, hogy némely zenebarát számára Erkel operájának cselszövő-dala bossanovában meglepő ötletnek tűnik, és sokak számára Kodály egyik közismert népdalgyűjtése is nehezen képzelhető el egy keleti hangulatú...
Albrecht Wellmer
,,Van-e a zenének nyelve? >>Nyelvszerű-e<< a zene? (...) Ha képesek lennénk is e kérdésnek világos értelmet adni, vajon volna-e rá általános válasz? 20. századi fejlődésével (...) összefüggésben felhozták,...
Oliver Hilmes
Fordította: Kelenhegyi Andor
Európa 20. századi kultúrtörténetének kevés ellentmondásosabb alakja van, mint Alma Mahler-Werfel (1879-1964). Jelentős művészek hosszú sorának volt szerelme és múzsája: festők, írók, építészek, zeneszerzők...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ