A Rózsavölgyi és Társa céget Rózsavölgyi Gyula (Rózsavölgyi Márk zeneszerzőnek, a „csárdás atyjának” fia) Grinzweil Norbert tőkéstárssal együtt alapította 1850-ben. A két tulajdonos a legfontosabb európai nagyvárosokba elutazott, hogy felvásárolja a legnagyobb európai kottakiadók jelentősebb kiadványait. Egyidejűleg megkezdték a régi magyar zene emlékeinek kiadását, majd a kor egyre több zeneszerzője (Mosonyi, Erkel, Liszt, Ábrányi) talált kiadóra a cégben. Bár Rózsavölgyi Gyula 1861-ben meghalt, társa és az utódok vitték tovább az egyre bővülő céget, vásárolták fel a tönkrement kisebb kiadókat, kötöttek életműszerződést zeneszerzőkkel. 1883-ban a Rózsavölgyi cég megkapta a „Császári és királyi udvari mű- és hangjegy-kereskedői” címet, amelyhez hasonló magas rangú elismerést Magyarországon kottakiadással és forgalmazással foglalkozó cég még nem kapott.

A Rózsavölgyi a megalakulása óta részt vett hangversenyek rendezésében. A Kristóf téri bolt pedig 1873-tól igazi centruma lett a hazai zenei életnek. 1984-ben ezzel összefüggésben a Rózsavölgyi cég beindította aZeneirodalmi Szemle című folyóiratot, majd alapos előkészületek után a század vége táján elkezdte könyvkiadási tevékenységét, amelyet 1885 és 1905 között több kiemelkedő színvonalú könyv megjelenése fémjelzett.

1905-ben elkészült a Rózsavölgyi és Társa kiadó első reprezentatív összefoglaló jegyzéke magyar és német szöveggel, melyben közel 800 zeneszerző művei szerepeltek. 1912. december 29-én nyílt meg a Rózsavölgyi és Társa cég új, a kor stílusának megfelelően berendezett, kulturális központnak nevezhető üzlethelyisége a Szervita tér 5. alatt. Ekkortájt jelent meg a gramofonlemez Magyarországon, és ez a bolt az elsők között kezdte árusítani ezt a hangzóanyag-típust. 1908–10 táján kezdte meg Bartók és Kodály műveinek kiadását a Rózsavölgyi. A Rozsnyai Zeneműkiadó megvásárlásával pedig egyre több – a zenepedagógiában nélkülözhetetlen – kottát adott közre (például Bartók: Gyermekeknek című sorozatát). A Rózsavölgyi 1930 tájára a legnagyobb hazai zenei kiadó lett. A céget 1949-ben államosították. Elkezdődött a Rózsavölgyi „kettős élete”. A kiadói tevékenység átkerült a Zeneműkiadó Vállalathoz, a kereskedelmi tevékenység pedig a Könyvterjesztő Nemzeti Vállalathoz, amelyből 1951-ben létrejött az Állami Könyvterjesztő Vállalat, melynek részét alkotta a Rózsavölgyi és a Kodály Zoltán Zeneműbolt is.

 A rendszerváltás után több ütemű átalakulással 1994-re ez a két szaküzlet a Líra és Lant Kereskedelmi Rt. boltja lett. 1999-ben az Athenaeum Kiadón belül Rózsavölgyi és Társa márkanévvel újra megkezdődött a zenei kiadói tevékenység. 2002. január 1-jén pedig megalakult a Rózsavölgyi és Társa cég, mely zenei kiadványok kereskedelmével és megjelentetésével foglalkozik, és célul tűzte ki annak a komplex tevékenységnek folytatását, mely a cég korábbi működését jellemezte (hamarosan megkezdődött a hangversenyjegy-árusítás is). A Rózsavölgyi Zeneműboltot Közép-Európa legnagyobb (és a legszélesebb választékot kínáló) zenei szaküzleteként emlegetik.

Az új cég kiadói részlege elsősorban a hagyományokra épít. Megjelentet – különféle témájú – zenei könyveket (felsorolásukat lásd alább; a könyvek nagyobb része már nincs kereskedelmi forgalomban, a még kapható könyveket külön ismertetjük), zeneműkiadásában a zeneoktatás és a zenei tömegmozgalmak igényeire épít, de megjelenteti a hazai könnyűzene legnépszerűbb szerzőinek gyűjteményes kottáit is, hangzó anyag formájában pedig a magyar komoly- és könnyűzene legjelentősebb szerzőinek és híres előadóinak felvételeit adja közre (a kiadói választék alább felsorolt darabjai szaküzleteinkben állandóan kaphatók). Kiemelt jelentőségű Erkel Ferenc operáinak kritikai kiadása, amely az MTA Zenetudományi Intézetével együttműködésben valósul meg.