kiadvány oldalanként
Herpy Miklós
Aggházy Károly (1855-1918) zongoraművész, zeneszerző és zenepedagógus az előző századforduló magyar zenetörténetének jelentékeny mestere volt. Munkásságával a magyar zene két nagy korszakát kötötte össze: Liszt Ferenc és Bartók Béla korát. Vándoréveiben Hubay Jenővel társulva koncertezte végig Európa zenei központjait. Párizsban, Londonban és Brüsszelben aratott sikereket, majd Berlinben lett tanár és komponista. Harmincnégy évesen, érett művészként tért haza, és ettől kezdve életét a zongoratanításnak és a magyar zeneművészet fejlesztésének szentelte. Zenéjében sokat merített a francia és német kultúrából, anélkül, hogy magyarságából veszített volna. Ez a rendhagyó kötet neki és kortársainak állít emléket, és 2018- ban, Aggházy halálának centenáriumi évében számos eddig ismeretlen vagy kevéssé ismert dokumentum és kép segítségével kísérli meg megtörni a csendet, amely e muzsikust és generációját még ma is övezi.
228 oldal
3990 Ft
Szodoray Péter
Szodoray Péter legújabb, négyszólamú vegyes karra és zongorára komponált művét Kosztolányi Dezső azonos című költeménye ihlette.
32 oldal
1990 Ft
Fazekas Gergely
A zenei gondolatok időbeli elrendezésének kérdése, vagyis
a zenei forma témája valamikor a 18. század második
felében tűnt fel a zeneelméleti gondolkodásban, a J. S.
Bach és a zenei forma két kultúrája című könyv azonban
a 18. század első felének zenéjét, elsősorban Johann
Sebastian Bach életművét vizsgálja. Fazekas Gergely arra
tesz tehát kísérletet, hogy feltárja, miként gondolkodtak
a zenei formáról azt megelőzően, hogy a kérdés a zeneelméleti
irodalom szerves részévé vált volna. A kötet párhuzamos
dialógusok sorozata, amelyben párbeszédbe
lépnek egymással 17-18. századi zeneelméleti szövegek,
a 19. századi Bach-irodalom bizonyos szeletei, kurrens
zenetudományi elméletek és Bach-darabok analízisei. A
zenetörténet és zeneelmélet határvidékén járó, lendületes
stílusban megírt szöveg számos olyan témát tárgyal,
amely a Bach kora iránt érdeklődő zenerajongó számára
is érdekes lehet: ilyen a zenemű 18. század eleji fogalma,
zene és retorika problematikus viszonya vagy Bach fogadtatástörténetének
néhány különös mozzanata. A zenei
felfedezésekben gazdag, részletes elemzések ugyanakkor
a különböző műfajú kompozíciók mélyebb rétegeibe
kalauzolják el az olvasót, hogy képet adjanak róla, miként
épülnek fel Bach káprázatosan végiggondolt hangzó
konstrukciói.
Fazekas Gergely (1977) zenetörténész, a Liszt Ferenc
Zeneművészeti Egyetem docense. 2012 és 2017 között
a Rózsavölgyi és Társa Kiadó főszerkesztője volt, a 2017-
2018-as tanévben Fulbright-ösztöndíjjal az amerikai Bard
College-on tanított. Budapesten él.
264 oldal
3490 Ft
Alan Walker
A brit-kanadai zenetörténész, Alan Walker neve jól ismert a hazai közönség előtt: háromkötetes Liszt-monográfiája magyar nyelven is hozzáféhető. Walker Liszt-kutatásai során bukkant rá Hans von Bülow-ra. Bülow volt Cosima Liszt első férje, és a korszak legkiemelkedőbb zongoristájaként, karmestereként tartották számon. Pályája nagyban meghatározta a 19. század második felének zenei arculatát: nemcsak Liszt, hanem Wagner zenéjének is értő tolmácsolója volt. Élettörténete ráadásul romantikus regények lapjaira illik: az általa csodált Wagner szerette el feleségét, az imádott Cosimát. Bülow ennek ellenére nem szakította meg a kapcsolatát Wagnerrel, depressziója ugyanakkor mind inkább elhatalmasodott rajta. Elképesztő élettörténete olyan történészre várt, mint Walker, aki regényszerű izgalmassággal képes írni, ugyanakkor a történészi pontosság és alaposság szolgáltatja munkája aranyfedezetét. A nagyszabású kötet a zeneszerető nagyközönség számára éppoly szellemi izgalmakat kínál, mint a zenész-zenetörténész szakma számára. Bülow-nak ráadásul számos fontos magyar kapcsolata is volt, több ízben is fellépett Magyarországon, komoly sajtóvisszhangra találva ezzel. Ekként a zongorista-zeneszerző nemcsak az európai, hanem a magyar zenetörténetnek is meghatározó szereplőjévé vált, aki bizonyos értelemben fontos összekötő kapcsot is jelentett a hazai és nemzetközi zenei élet között.
656 oldal
4990 Ft
Cristopher Gibbs
Napjaink egyik legjelentősebb Schubert-kutatója, a rangos Bard College professzora és a Bard Music Festival egyik művészeti vezetője 2000-ben publikálta Schubert-életrajzát, amely a tragikusan rövid életű zeneszerző rendhagyó portréját vázolja fel. Gibbs elbeszélése egyaránt mentes a patetikus költői túlzásoktól (ami a 19-20. századi Schubert-életrajzokra volt jellemző) és az újabban divatos mítoszrombolástól. A depresszióra hajlamos, rendkívül érzékeny és megdöbbentően termékeny zeneszerzőről Gibbs elfogulatlanul ír: nemcsak szakmai pályafutásáról, Beethovennel való kapcsolatáról, egyre komolyabb elismertségéről kapunk hiteles képet, hanem a Rossini, Paganini és Beethoven kultuszában élő császárvárosról, a korabeli Európa zenei fővárosának számító Bécsről is. A szerző mindezt a legfrissebb kutatásokra alapozva, s mégis közérthető stílusban adja át az olvasónak.
Miközben a klasszikus zenei kánon legnagyobb alakjairól, Bachról, Mozartról vagy Beethovenről már hozzáférhető magyarul kurrens irodalom, a nem kevésbé jelentős Schuberttel kapcsolatos legfrissebb magyar nyelvű könyv is több évtizeddel ezelőtt jelent meg. A Rózsavölgyi Kiadó gondozásában most megjelenő kötet komoly hiányt pótol tehát.
264 oldal
3990 Ft
Papp Márta
Három és fél évtized munkájának eredménye a kötetet alkotó tizenkét tanulmány, melyek eredeti alakjukban 1983 és 2016 között láttak napvilágot zenei folyóiratokban, könyvekben, illetve rádióelőadások formájában. Szerzőjük, Papp Márta a rádiós zenei ismeretterjesztés mellett intenzíven foglalkozott a 19. századi orosz zenével, s forráskutatást végzett leningrádi (szentpétervári) és moszkvai könyvtárakban, kézirattárakban, archívumokban. Ennek köszönhetően tárt fel olyan rejtélyes témákat, melyeknek feldolgozását a nemzetközi zenetudományi irodalomban is jegyzik, de amelyeket a szovjet-orosz muzikológusok elmulasztottak kikutatni: ilyen Muszorgszkij Gyermekszoba című dalciklusának weimari fogadtatásáról íródott orosz hamisítvány esetét bemutató esszé, vagy a Háztűznéző című operatöredék két szerzői verziójának lényeges különbségét feltáró tanulmány. A kötetben megelevenedő jelentős orosz zeneszerzőkről (például Glinkáról, Borogyinról, Rimszkij-Korszakovról, Sosztakovicsról) készített portrék kidolgozását a szerző pedagógiai működése, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen tartott orosz zenei kurzusok is segítették.

232 oldal
3490 Ft
Theodor W. Adorno
A Mahler. Egy zenei fiziognómia Theodor. W. Adorno egyik legismertebb munkája, egyszersmind méltó párja a szerző zenefilozófiai főművének, Az új zene filozófiájának. Az először 1960-ban megjelent könyv jelentőségét két perspektívában lehet fölmérni: az adornói életművön belül, illetve a Mahler-recepcióhoz való hozzájáruláson keresztül.
Adorno már az 1920-as évek közepén, Alban Berg Wozzeck című operájának értelmezése kapcsán megpróbált kidolgozni egy olyan általános elméletet, amely egy mű (méghozzá egyetlen mű) közvetlen közelében marad. Másrészt még a hatvanas években is meg-megjelentek olyan elemzései, amelyek konkrét életművekkel foglalkoznak. Ennek kiemelkedő példája a Mahler-monográfia. A kutatás egyre inkább hajlik arra, hogy ebben a könyvben lássa Adorno zenefilozófiai működésének csúcspontját.
208 oldal
3490 Ft
Theodor W. Adorno
Az új zene filozófiája sok tekintetben a 20. századi esztétikai és zenefilozófiai irodalom meghatározó alapműve. A szerző amerikai emigrációs évei (1940-1948) alatt íródott és 1949-ben megjelent könyv az előszó iránymutatása szerint A felvilágosodás dialektikájának ,,kidolgozott exkurzusa", arra tett meghatározó kísérlet, hogy a frankfurti iskola főművének elveit és belátásait átfogóan alkalmazza és próbára tegye a művészet, elsősorban a zene jelenségein.

Ebből adódóan e könyv igen komplex értelemben válik zenefilozófiává: egyszerre tartalmaz szakavatott és artisztikus elemzéseket konkrét zeneszerzési technikákról, konkrét művekről, fejteget izgalmas általános esztétikai kérdéseket, művészet-hermeneutikai problémákat úgy, hogy mindezt az észkritika és a felvilágosodás dialektikus történelmi folyamatának összefüggéseibe ágyazza.

Adorno szemében a zene a társadalmi igazság és hamisság hordozója: ,,a művészet formái pontosabban jegyzik fel az emberiség történelmét, mint a dokumentumok". A szépség helyére a műalkotás igazságtartalma lép - a mű így képes kognitív funkció ellátására. A művészet alakzatai saját logikájukat követve válnak a társadalmi igazságok (mint a szubjektum helyzete vagy a hatalmi struktúrák) megjelenítőivé - de sohasem a vulgármarxista értelemben vett közvetlen visszaadásává, tükrévé. A szerző mindezt a 20. század eleji zenei avantgárd történésein, s különösen Arnold Schönberg és Igor Stravinsky művészetén keresztül gondolja bemutathatónak.

Adorno életművének e meghatározó darabja mindeddig fájdalmasan hiányzott a magyar könyvkultúrából, s talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy a magyar olvasóközönség előtt még ma is alig ismert a 20. század legnagyobb hatású zenefilozófusa. Az új zene filozófiájának megjelentetésével a magyar könyvkiadás régi, nagy adósságát törleszti.

240 oldal
3490 Ft
A Malek Andi Soulistic együttes egy korszakváltó találkozás eredménye.
Adott egy jazz-muzsikus, aki régóta figyeli a magyar népdalokat, és egy énekesnő, aki bármit is énekelt, a népzene mindig szívügye maradt.
Malek Andrea és Jáger Bandi közös produkciójában, amely az örömzene és a tudatosság kombinációjára, valamint a népzene, a jazz és az r&b elemeinek sajátos ötvözetére épül, népszerű és régóta elfeledett magyar népdalok hallhatók.
A projekt művészi igazgatója Jáger Bandi, de minden zenekari tag saját jogán van jelen, és a színpadon egy kicsit mindenki szólistává válik, s mindenki azon dolgozik, hogy a népdalok üzenete eljusson a közönséghez.
A magyar népdal pedig annyi lehetőséget kínál, s olyan gazdag, hogy nincs is más lehetőségünk, mint tisztelettel közelíteni felé.
4 oldal
2490 Ft
Dohnányi Ernő
,,A kamarazene Dohnányi művészetének legigazibb melegágya" - fogalmazott Tóth Aladár a zeneszerző harmadik, a-moll vonósnégyesének (op. 33) bemutatója kapcsán 1927-ben. A Rózsavölgyi Kiadó és az MTA BTK Zenetudományi Intézet kooperációjában készült lemezen egy fiatalokból álló együttes, a Rondo Quartet (Pintér Dávid, Dóczi Áron, Tornyai Péter, Mód Orsolya) rögzítette az életmű méltán népszerű kamaratermésének e ritkábban játszott darabját. A felvétel emellett egy igazi kuriózummal is szolgál: a szerző azonos hangnemű, kiadatlan ifjúkori kvartettjének (1893) felvételével, melyről valószínűleg maga Dohnányi sem gondolta volna, hogy egyszer lemezről is meg lehet majd hallgatni.
12 oldal
2490 Ft
Herpy Miklós
Aggházy Károly (1855-1918) zongoraművész, zeneszerző és zenepedagógus az előző századforduló magyar zenetörténetének jelentékeny mestere volt. Munkásságával a magyar zene két nagy korszakát kötötte össze:...
Alan Walker
Fordította: Fejérvári Boldizsár
A brit-kanadai zenetörténész, Alan Walker neve jól ismert a hazai közönség előtt: háromkötetes Liszt-monográfiája magyar nyelven is hozzáféhető. Walker Liszt-kutatásai során bukkant rá Hans von Bülow-ra....
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ