Bakfark Bálint levelét megírta

Bakfark Bálint a korabeli Európa egyik leghíresebb muzsikusa volt, zenéjét számos udvar előkelőségei hallgatták. Gyárfás Endre egy levélben foglalta össze a lantos életét, amelyben a mester visszatekint pályafutásának főbb állomásaira, sorsának alakulására. 
 
A regény a levélregények sorát bővíti. Az irodalomtörténet definíciója szerint ez a műfaj általában fiktív dokumentumokból áll, azaz, ezt az epistolát akár Bakfark Bálint is írhatta volna. Persze az olvasó rögtön tudja, hogy mindez fikció, azonban mégis furdalja a kíváncsiság, hogy vajon az európai hírű lantos miért ragadta meg a pennát, és milyen okok vezérelték, hogy gondolatait megörökítse.

Az ok - sajnos - viszonylag egyszerű. Bakfark ugyanis arra kérte Báthori István erdélyi fejedelmet, hogy ne kobozza el birtokát, Oláhgáld falut. Ez még János Zsigmondtól kapta, aki neki több volt, mint kegyes patrónusa, mivel zenéjét rendkívüli módon élvezte. A fejedelem halála után azonban Bakfark Báthori ellenlábasát, Bekes Gáspárt támogatta, legalábbis ez az információ jutott el a gyulafehérvári udvarba. A lantos természetesen mentegeti magát, hogy ő voltaképpen köszönetet mondott Bekesnek a fogságból való kiszabadításáért.

A művész önérzetesen fogalmazta meg mondanivalóját: nagyon nehezen emésztette meg azt a helyzetet, hogy ő maga is csak egyike volt a szolgáknak. Igaz, hogy lantjáték nagy boldogságot jelentett neki, de akkor is szolgaként tekintettek rá. És ehhez a szolgálathoz is hosszú út vezetett. Szülei halála után nevelőapja az ácsmesterséggel akarta megismertetni, azonban édesapja - aki maga is lantos volt - végrendeletében a családi hagyomány folytatásához ragaszkodott. Bakfark Bálint szakmát Hans Rittertől tanulta Brassó városában. A tanítómester módszerei kemények voltak, a leggyakrabban használt eszköz a pálca jelentette.

A regényben végigkövethetjük Bakfark pályafutását. A gyermekből fiatalember lett, majd hirtelen gondolattól vezérelve a gyakorlólanttal a kezében (az eredetit nem tudta megszerezni mesterétől) a Törcsváron tartózkodó Szapolyai Jánoshoz ment. A meghallgatás remekül sikerült, felvételt nyert a vajda udvarába. Szapolyai környezete azonban nem volt intrikáktól mentes, így a művészpalántának is meg kellett küzdenie rosszakaróival. A politikai helyzet ingatag volta annyira nem nyomta rá bélyegét művészetére, valamennyire még előnyére is vált, hogy riválisai vagy ottmaradtak a mohácsi csatamezőn, vagy elhagyták az országot. Szapolyai végül a legnagyobb adománnyal, a nemességgel ajándékozta meg.

Szapolyai halála után zűrzavaros idők következtek. Az özvegy Bakfarkot mintegy "ajándékot" küldte testvéréhez, Zsigmond lengyel királyhoz. Az uralkodó elégedett volt a lantos játékával, ráadásul a lengyel udvar nyugalmasabbnak bizonyult az erdélyinél. Jövedelme nőtt, így Krakkóban lakást tudott bérelni, ahol a kéziratokat tanulmányozta, és persze sokat gyakorolt. Itt ismerkedett meg Kartzyna Narbutownával, aki megváltoztatta az életét, házasságot is kötöttek. Nem sokkal ezután meghívást kapott Albert brandenburgi hercegtől, így székhelyét Königsbergbe helyezte át, magára hagyva várandós feleségét.

A herceg segítségével európai útra indult, amelyen nagyon sok tapasztalatot szerzett. Járt a német városokban, Melkben, francia földön. Lyonban találkozott egyik pártfogójával, aki támogatta élete első lantkönyvének a kiadását. A francia benyomások nagyon jót tettek Bakfarknak, ez volt az a hely, ahol nem érezte szolgának magát. Majd Róma következett, az Örök Városban Gyula pápa fogadta, aki örömmel vette kezébe lantkönyvét. A könyvárusok is szívesen árusították a szellemi portékát. Később azonban rosszabbra fordult a sorsa: a "királyok lantosa, lantosok királya" nem éppen a legelőkelőbb trattoriákban játszott.

Gyárfás Endre izgalmas levelet fogalmazott meg a lantos nevében, Bakfark "stílusa" nem erőltetett, a történéseket korhűen adja vissza. (Talán a bordélyok túlzott látogatása tűnik kissé nehézkesnek, bár a reneszánsz ember képébe ez is belefér.) A sorok között vissza-visszatér Bakfark a fejedelemhez intézett azon kérése, hogy ne vegye vissza a birtokát. Meghatotta-e Báthorit a művész? Kiderül, ha végigolvassuk a művet.
 
Forrás: mult-kor.hu

2008-09-10 09:56:04
Wolfgang Amadé Mozart
A könyv átgondolt szűréssel nyújt bőséges válogatást a Mozart-család levelezésének nyolckötetes összkiadásából. A válogatás Wolfgang legfontosabb és legérdekesebb levelei mellett gazdagon merít az apa,...
Bozó Péter
Liszt Ferenc szerteágazó életútjának és életművének számos mozzanata jól ismert: az Európát beutazó zongoravirtuóz rendkívüli sikerei köztudomásúak, a Weimarban letelepedett progresszív komponista legfontosabb...
Wolfgang Amadé Mozart
A könyv átgondolt szűréssel nyújt bőséges válogatást a Mozart-család levelezésének nyolckötetes összkiadásából. A válogatás Wolfgang legfontosabb és legérdekesebb levelei mellett gazdagon merít az apa,...
Bozó Péter
Liszt Ferenc szerteágazó életútjának és életművének számos mozzanata jól ismert: az Európát beutazó zongoravirtuóz rendkívüli sikerei köztudomásúak, a Weimarban letelepedett progresszív komponista legfontosabb...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép