Muzsikus-anekdoták Márkus János válogatásában
 Rövid időn belül a második zenéről, zenészekről szóló humoros könyv látott napvilágot. Míg a Silenos kiadásában megjelent Nagyon komoly zenei kalauz vicceket, limerickeket, kitalált életrajzokat tartalmaz, a Muzsikus-anekdoták szereplői hús-vér emberek, mi több ? zenészek. Napjainkban a humor már nem annyira kelendő, mint régebben, persze az életmódunk sem kedvez ennek, a kabarék világa letűnt, maradt az internet, egy-egy csatornán futó, egyre nagyobb nézettségnek örvendő műsor és a viccmesélés, társaságban. Nehéz pálya a muzsikusoké, a pillanatnyi sikerért nagyon meg kell küzdeni, és nem is biztos, hogy a siker tartós.

De a zenészek is emberek, néhányuk briliáns humorral rendelkezik, van, aki semennyivel sem, ahogy ez más területek művelőivel is van.
A Muzsikus-anekdoták című könyv Márkus János válogatásában született, a Rózsavölgyi Kiadó gondozásában. A könyv nem regény, ahogy az a címből is kiderül, hanem humoros, vagy néhány esetben nem, hiszen a zene világa sem mindig az, de a kötet végén például néhány zeneszerző komponálási módja ? kottaolvasás hátulról előre, vagy a fejjel lefelé fordított kottából való játszás még belefér ebbe a kategóriába.
Az anekdoták túlnyomó része az elmúlt évszázadokból való, melyek tartalmát aligha tudjuk ellenőrizni, de nem is ez a cél, hanem egy szakma, egy ember tulajdonságát megismerhessük, ne csak a pódiumról, hanem egy más közegbe helyezve, jelesül a humoréba. A zenészek is emberek, ki vidámabb, ki szarkasztikusabb, de nevetés nélkül szinte senki sem tud élni. Van olyan muzsikus, aki maga gerjeszti a humort, van, akiről poénok tömkelege született. Nagyon fontos az is, hogy ? olvasva a könyvet ? nem kell az adott zeneszerző/előadóművész életét, mi több, műveit ismerni ahhoz, hogy élvezhessük a mulatságos történeteket, de hozzásegítheti az olvasót ahhoz, hogy kíváncsi legyen a zeneszerző/előadóművész életművére.

Mindig is foglalkoztatta az embereket a zenészek különös, különleges világa, nem csoda, hogy humoros gyűjtemények láthattak napvilágot szerte a világban, így nálunk is, a Muzsikus-anekdoták Források fejezetében megtaláljuk az ide vonatkozó írásokat. A kötet történeteit válogató Márkus János kiemelte, hogy számos forrásból dolgozott ugyan, de a szemezgetés nem lehet teljes, ?ismétlő válogatás?-ként jelöli a kötetet. Korábban nagyon élveztem Bálint Marcell operaházi történeteit, két kötetben is írt neves magyar művészek mondásairól, történeteiről, Márkus János inkább a külföldi zenészek, zeneszerzők történeteit helyezte előtérbe. A könyv négy fejezete könnyebbé teszi a keresést, ha valaki egy zeneszerző, karmester vagy művész viccesebb oldalát akarja megismerni, és van egy fejezet, ahol a ?szintén zenész? történetek szerepelnek.
Ami a könyv erősségét jelenti, az a ma is élő, napjainkban működő, alkotó zenészek történeteit bemutató szkeccsek viszonylag magas száma, Cecilia Bartolit, Itzhak Perlmant, Joshua Bellt említhetem hirtelenjében. Sokkal nehezebb lehetett összegyűjteni ezeket az anekdotákat, viszont ? szerencsénkre ? egy eddig kialakult képet tudunk árnyalni, megismerhetjük az illető művész egy másik oldalát is, vagy a véleményt róla (amit persze nem mindig kell komolyan venni).
Néhány történeten keresztül belepillanthatunk az alkotófolyamatba, hogyan is zajlik egy zenekari próba, miként lehet a feszültséget oldani vagy viszályt szítani.
Nagyon hiányzik egy névmutató, már csak a szemezgetés miatt is, hiszen a szerző az írja, hogy ?nagy adagban méreg, kis adagban orvosság?, ha rá tudnánk keresni egy-egy névre, beleértve a zeneszerzőket is, talán éppen a történet miatt hallgatnánk megy egy szólistát, zenekart, művet, vagy koncert előtt egy kicsit tájékozódhatnánk, milyen valós vagy kitalált esetet találunk az eseménnyel kapcsolatban.

A leghálásabb az lenne, ha néhány anekdotát, adomát idézhetnék, de nehéz lenne kiválasztani a legjobbat, hiszen számos telibe talált történetet olvashatunk, másrészt nem kapnánk teljes képet a kötetről.

Fülszöveg

A zenei világ hírességeitől nemcsak a zeneművek kottái, előadásai, felvételei maradtak fenn, hanem muzsikálásuk emlékei is, amelyeket például jellegzetes, mulatságos - valóságos vagy kitalált - történetek is őriznek. A válogatás szereplői híres zeneszerzők, karmesterek, előadóművészek és mások, akik ?szintén zenészek?.

Kiadvány:
Márkus János
Muzsikus-anekdoták
Rózsavölgyi és Társa, 2009

Forrás:
papiruszportal.hu
2010.03.15.

 

2010-03-25 11:50:50
Dohnányi Ernő
,,A kamarazene Dohnányi művészetének legigazibb melegágya" - fogalmazott Tóth Aladár a zeneszerző harmadik, a-moll vonósnégyesének (op. 33) bemutatója kapcsán 1927-ben. A Rózsavölgyi Kiadó és az MTA BTK...
Dohnányi Ernő, a világhírű zeneszerző, zongoraművész és karmester 1949-től haláláig,1960-ig az Amerikai Egyesült Államokban élt. Lehetőségei, problémái és életkörülményei gyökeresen különböztek mindattól,...
Claude Debussy
Fordította: Fazekas Gergely
A zeneszerzők többnyire áldozatai a zenekritika műfajának, nem pedig művelői. A zene történetében azonban akad néhány kivétel, akik olykor maguk is ,,hóhérrá" váltak, ha kellett, vagy éppen ha felkérték...
Győrffy István
Az összhangzattan a klasszikus zene oktatásának egyik legfontosabb eleme: egyszerre segíti a hallás fejlesztését, a zene harmóniai logikájának megértését és a szólamvezetés alapszabályainak áttekintését....
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép