 Észleletek a magyar zenetörténet-írás újabb irányaiból
Régóta készül, még régebb óta hiányzik a magyar zenetörténeti-írás biblikus alapműve, kézikönyve, mely átfogó (és egyúttal kellő aprólékossággal részletező) képet kínálhatna a huszadik század nagyjairól, irányzatairól, korszakairól, legjelesebb kompozitorairól, valamint a mögöttük és körülöttük világló társadalmi folyamatok, serkentő és elnyomó hatások, zenei nyelvek és alkotói nyelvjárások egészéről, a zeneszerzői portré-kötetek együttesében sem megformált társadalomtörténeti folyamatról. Ismeretes ugyanakkor, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete több ilyen, a teljes képet megelőző adatbázist, feltáró munkát közkinccsé is tevő „projektben” érdekelt és elszánt, így a többi között a szerzői életművek (Bartókon túli és Kodálytól is független, Dohnányi utáni és napjainkig húzódó) összességét a monografikus feltárások mellett értékes válogatásban elérhetővé tevő komplex feladatot végezzen el. Ennek is csupán része, hogy a Magyarország zenetörténete kiadvány-sorozat létrehozásába fektetett tudományos kutatói szorgalom (az első két ‒ a középkori és a kora újkori kötet ‒ a nyolcvanas évek legvégén látott napvilágot, melyek megjelenését mintegy két évtizedes kutatómunka előzte meg), kiteljesedjen végre, s a hazai zenetörténet-írás históriája kitejesedjen a 20. századi kötettel. E fiatal kutatók által megpályázott támogatásai remény ugyanakkor számos akadályba ütközött, de a megszülető rész-eredmények közreadása ugyanakkor már jelzi a vállalkozás szavatolható eredményességét. A. Gergely András recenzióját itt olvashatja el: https://bit.ly/2NABepf//
2020-04-01 21:32:09
|
 |
|
|
|
