Szalonok, zongorák, névjegyek
Frank Tibor történészprofesszor tudományos igényű kötete bevezeti az érdeklődőket a szalonok világába, a társas együttlét, a zene, az irodalom és általában a kultúra ezen kisebb és nagyobb színtereibe, egyúttal eloszlatja azt a téveszmét, miszerint a szalonok csak magamutogatásra és üres fecsegésre szolgáltak volna a sznobok számára. A kötet előszavában a szerző rávilágít a szalonnak „a találkozás, társas kapcsolatteremtés és szociális mobilitás” terén betöltött szerepére, és utazásra invitál minket a 18–19. századi Európába. Mielőtt rátérne a szalonkultúra részletesebb bemutatására, röviden felvázolja Magyarország helyzetét és történelmi szerepét Európán belül, kitér a politika, kultúra, tudomány összefüggéseire, főleg a 19. századra fókuszálva. E rövid eszmefuttatásból megismerjük azt a társadalmi közeget, amely igényelte és meg is alkotta ezt a találkozási formát. Muth Ágota írását itt olvashatja el: https://bit.ly/34pg3m2//

 

 

2021-09-08 14:54:22
Grabócz Márta a zenei jelentés és narrativitás témakörének világszerte legelismertebb kutatói közé tartozik. Jelen kötete válogatás az elmúlt csaknem két évtizedben megjelent tanulmányaiból,...
Aki Eszterházát keresi a térképen, jól teszi, ha nagyítót használ, sőt még ezsem elég, ha nem tudja: a városkát 1950 óta Fertődnek hívják. Ez a kicsiny hely vált a 18. század második...
Jávori Ferenc, vagy ahogy sokan ismerik, Fegya, a klezmer spiritus rektora. Elsajátította majd megújította a jellegzetes zsidó hangszeres nép-zenét. Zenekarával, az 1990-ben megalakított Budapest...
A zeneszerző-életrajzok az esetek túlnyomó részében kevés izgalmat tartogatnak az utókor számára, Georg Friedrich Händel (1685-1759) pályája azonban e tekintetben is kivételesnek mondható....
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ