kiadvány oldalanként
Szodoray Péter
Szodoray Péter legújabb, négyszólamú vegyes karra és zongorára komponált művét Kosztolányi Dezső azonos című költeménye ihlette.
32 oldal
1990 Ft
Fazekas Gergely
A zenei gondolatok időbeli elrendezésének kérdése, vagyis
a zenei forma témája valamikor a 18. század második
felében tűnt fel a zeneelméleti gondolkodásban, a J. S.
Bach és a zenei forma két kultúrája című könyv azonban
a 18. század első felének zenéjét, elsősorban Johann
Sebastian Bach életművét vizsgálja. Fazekas Gergely arra
tesz tehát kísérletet, hogy feltárja, miként gondolkodtak
a zenei formáról azt megelőzően, hogy a kérdés a zeneelméleti
irodalom szerves részévé vált volna. A kötet párhuzamos
dialógusok sorozata, amelyben párbeszédbe
lépnek egymással 17-18. századi zeneelméleti szövegek,
a 19. századi Bach-irodalom bizonyos szeletei, kurrens
zenetudományi elméletek és Bach-darabok analízisei. A
zenetörténet és zeneelmélet határvidékén járó, lendületes
stílusban megírt szöveg számos olyan témát tárgyal,
amely a Bach kora iránt érdeklődő zenerajongó számára
is érdekes lehet: ilyen a zenemű 18. század eleji fogalma,
zene és retorika problematikus viszonya vagy Bach fogadtatástörténetének
néhány különös mozzanata. A zenei
felfedezésekben gazdag, részletes elemzések ugyanakkor
a különböző műfajú kompozíciók mélyebb rétegeibe
kalauzolják el az olvasót, hogy képet adjanak róla, miként
épülnek fel Bach káprázatosan végiggondolt hangzó
konstrukciói.
Fazekas Gergely (1977) zenetörténész, a Liszt Ferenc
Zeneművészeti Egyetem docense. 2012 és 2017 között
a Rózsavölgyi és Társa Kiadó főszerkesztője volt, a 2017-
2018-as tanévben Fulbright-ösztöndíjjal az amerikai Bard
College-on tanított. Budapesten él.
264 oldal
3490 Ft
Alan Walker
A brit-kanadai zenetörténész, Alan Walker neve jól ismert a hazai közönség előtt: háromkötetes Liszt-monográfiája magyar nyelven is hozzáféhető. Walker Liszt-kutatásai során bukkant rá Hans von Bülow-ra. Bülow volt Cosima Liszt első férje, és a korszak legkiemelkedőbb zongoristájaként, karmestereként tartották számon. Pályája nagyban meghatározta a 19. század második felének zenei arculatát: nemcsak Liszt, hanem Wagner zenéjének is értő tolmácsolója volt. Élettörténete ráadásul romantikus regények lapjaira illik: az általa csodált Wagner szerette el feleségét, az imádott Cosimát. Bülow ennek ellenére nem szakította meg a kapcsolatát Wagnerrel, depressziója ugyanakkor mind inkább elhatalmasodott rajta. Elképesztő élettörténete olyan történészre várt, mint Walker, aki regényszerű izgalmassággal képes írni, ugyanakkor a történészi pontosság és alaposság szolgáltatja munkája aranyfedezetét. A nagyszabású kötet a zeneszerető nagyközönség számára éppoly szellemi izgalmakat kínál, mint a zenész-zenetörténész szakma számára. Bülow-nak ráadásul számos fontos magyar kapcsolata is volt, több ízben is fellépett Magyarországon, komoly sajtóvisszhangra találva ezzel. Ekként a zongorista-zeneszerző nemcsak az európai, hanem a magyar zenetörténetnek is meghatározó szereplőjévé vált, aki bizonyos értelemben fontos összekötő kapcsot is jelentett a hazai és nemzetközi zenei élet között.
656 oldal
4990 Ft
Cristopher Gibbs
Napjaink egyik legjelentősebb Schubert-kutatója, a rangos Bard College professzora és a Bard Music Festival egyik művészeti vezetője 2000-ben publikálta Schubert-életrajzát, amely a tragikusan rövid életű zeneszerző rendhagyó portréját vázolja fel. Gibbs elbeszélése egyaránt mentes a patetikus költői túlzásoktól (ami a 19-20. századi Schubert-életrajzokra volt jellemző) és az újabban divatos mítoszrombolástól. A depresszióra hajlamos, rendkívül érzékeny és megdöbbentően termékeny zeneszerzőről Gibbs elfogulatlanul ír: nemcsak szakmai pályafutásáról, Beethovennel való kapcsolatáról, egyre komolyabb elismertségéről kapunk hiteles képet, hanem a Rossini, Paganini és Beethoven kultuszában élő császárvárosról, a korabeli Európa zenei fővárosának számító Bécsről is. A szerző mindezt a legfrissebb kutatásokra alapozva, s mégis közérthető stílusban adja át az olvasónak.
Miközben a klasszikus zenei kánon legnagyobb alakjairól, Bachról, Mozartról vagy Beethovenről már hozzáférhető magyarul kurrens irodalom, a nem kevésbé jelentős Schuberttel kapcsolatos legfrissebb magyar nyelvű könyv is több évtizeddel ezelőtt jelent meg. A Rózsavölgyi Kiadó gondozásában most megjelenő kötet komoly hiányt pótol tehát.
264 oldal
3990 Ft
Papp Márta
Három és fél évtized munkájának eredménye a kötetet alkotó tizenkét tanulmány, melyek eredeti alakjukban 1983 és 2016 között láttak napvilágot zenei folyóiratokban, könyvekben, illetve rádióelőadások formájában. Szerzőjük, Papp Márta a rádiós zenei ismeretterjesztés mellett intenzíven foglalkozott a 19. századi orosz zenével, s forráskutatást végzett leningrádi (szentpétervári) és moszkvai könyvtárakban, kézirattárakban, archívumokban. Ennek köszönhetően tárt fel olyan rejtélyes témákat, melyeknek feldolgozását a nemzetközi zenetudományi irodalomban is jegyzik, de amelyeket a szovjet-orosz muzikológusok elmulasztottak kikutatni: ilyen Muszorgszkij Gyermekszoba című dalciklusának weimari fogadtatásáról íródott orosz hamisítvány esetét bemutató esszé, vagy a Háztűznéző című operatöredék két szerzői verziójának lényeges különbségét feltáró tanulmány. A kötetben megelevenedő jelentős orosz zeneszerzőkről (például Glinkáról, Borogyinról, Rimszkij-Korszakovról, Sosztakovicsról) készített portrék kidolgozását a szerző pedagógiai működése, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen tartott orosz zenei kurzusok is segítették.

232 oldal
3490 Ft
Theodor W. Adorno
A Mahler. Egy zenei fiziognómia Theodor. W. Adorno egyik legismertebb munkája, egyszersmind méltó párja a szerző zenefilozófiai főművének, Az új zene filozófiájának. Az először 1960-ban megjelent könyv jelentőségét két perspektívában lehet fölmérni: az adornói életművön belül, illetve a Mahler-recepcióhoz való hozzájáruláson keresztül.
Adorno már az 1920-as évek közepén, Alban Berg Wozzeck című operájának értelmezése kapcsán megpróbált kidolgozni egy olyan általános elméletet, amely egy mű (méghozzá egyetlen mű) közvetlen közelében marad. Másrészt még a hatvanas években is meg-megjelentek olyan elemzései, amelyek konkrét életművekkel foglalkoznak. Ennek kiemelkedő példája a Mahler-monográfia. A kutatás egyre inkább hajlik arra, hogy ebben a könyvben lássa Adorno zenefilozófiai működésének csúcspontját.
208 oldal
3490 Ft
Theodor W. Adorno
Az új zene filozófiája sok tekintetben a 20. századi esztétikai és zenefilozófiai irodalom meghatározó alapműve. A szerző amerikai emigrációs évei (1940-1948) alatt íródott és 1949-ben megjelent könyv az előszó iránymutatása szerint A felvilágosodás dialektikájának ,,kidolgozott exkurzusa", arra tett meghatározó kísérlet, hogy a frankfurti iskola főművének elveit és belátásait átfogóan alkalmazza és próbára tegye a művészet, elsősorban a zene jelenségein.

Ebből adódóan e könyv igen komplex értelemben válik zenefilozófiává: egyszerre tartalmaz szakavatott és artisztikus elemzéseket konkrét zeneszerzési technikákról, konkrét művekről, fejteget izgalmas általános esztétikai kérdéseket, művészet-hermeneutikai problémákat úgy, hogy mindezt az észkritika és a felvilágosodás dialektikus történelmi folyamatának összefüggéseibe ágyazza.

Adorno szemében a zene a társadalmi igazság és hamisság hordozója: ,,a művészet formái pontosabban jegyzik fel az emberiség történelmét, mint a dokumentumok". A szépség helyére a műalkotás igazságtartalma lép - a mű így képes kognitív funkció ellátására. A művészet alakzatai saját logikájukat követve válnak a társadalmi igazságok (mint a szubjektum helyzete vagy a hatalmi struktúrák) megjelenítőivé - de sohasem a vulgármarxista értelemben vett közvetlen visszaadásává, tükrévé. A szerző mindezt a 20. század eleji zenei avantgárd történésein, s különösen Arnold Schönberg és Igor Stravinsky művészetén keresztül gondolja bemutathatónak.

Adorno életművének e meghatározó darabja mindeddig fájdalmasan hiányzott a magyar könyvkultúrából, s talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy a magyar olvasóközönség előtt még ma is alig ismert a 20. század legnagyobb hatású zenefilozófusa. Az új zene filozófiájának megjelentetésével a magyar könyvkiadás régi, nagy adósságát törleszti.

240 oldal
3490 Ft
A Malek Andi Soulistic együttes egy korszakváltó találkozás eredménye.
Adott egy jazz-muzsikus, aki régóta figyeli a magyar népdalokat, és egy énekesnő, aki bármit is énekelt, a népzene mindig szívügye maradt.
Malek Andrea és Jáger Bandi közös produkciójában, amely az örömzene és a tudatosság kombinációjára, valamint a népzene, a jazz és az r&b elemeinek sajátos ötvözetére épül, népszerű és régóta elfeledett magyar népdalok hallhatók.
A projekt művészi igazgatója Jáger Bandi, de minden zenekari tag saját jogán van jelen, és a színpadon egy kicsit mindenki szólistává válik, s mindenki azon dolgozik, hogy a népdalok üzenete eljusson a közönséghez.
A magyar népdal pedig annyi lehetőséget kínál, s olyan gazdag, hogy nincs is más lehetőségünk, mint tisztelettel közelíteni felé.
4 oldal
2490 Ft
Dohnányi Ernő
,,A kamarazene Dohnányi művészetének legigazibb melegágya" - fogalmazott Tóth Aladár a zeneszerző harmadik, a-moll vonósnégyesének (op. 33) bemutatója kapcsán 1927-ben. A Rózsavölgyi Kiadó és az MTA BTK Zenetudományi Intézet kooperációjában készült lemezen egy fiatalokból álló együttes, a Rondo Quartet (Pintér Dávid, Dóczi Áron, Tornyai Péter, Mód Orsolya) rögzítette az életmű méltán népszerű kamaratermésének e ritkábban játszott darabját. A felvétel emellett egy igazi kuriózummal is szolgál: a szerző azonos hangnemű, kiadatlan ifjúkori kvartettjének (1893) felvételével, melyről valószínűleg maga Dohnányi sem gondolta volna, hogy egyszer lemezről is meg lehet majd hallgatni.
12 oldal
2490 Ft
Dohnányi Ernő, a világhírű zeneszerző, zongoraművész és karmester 1949-től haláláig,1960-ig az Amerikai Egyesült Államokban élt. Lehetőségei, problémái és életkörülményei gyökeresen különböztek mindattól, amit élete korábbi időszakaiban tapasztalt. Sokáig még a Dohnányi-életmű korlátozott ismertségéhez képest is nagyon keveset tudhattunk erről a különleges periódusról, 2014-ben és 2015-ben azonban a Magyar Állam megvásárolta és hazahozatta az amerikai Dohnányi-hagyaték jelentős részét. Az anyagot, melyhez a lemezen szereplő hangfelvételek is tartoznak, jelenleg az MTA BTK Zenetudományi Intézet 20-21. Századi Magyar Zenei Archívuma őrzi. A különböző amerikai egyetemi városokban készült koncertfelvételek páratlanul értékes dokumentumai a hetvenes éveiben járó Dohnányi zongoraművészetének. Annál inkább, mivel az tengerentúli sajtóban rendszeresen ,,az utolsó romantikus"-ként aposztrofált muzsikus köztudomásúlag nem szeretett lemezre játszani, így az utókor alig-alig élvezheti legendás játékát. A duplalemezes válogatásban a felvételek zömét kamarazene teszi ki - az a műfaj, amelyben a visszaemlékezések szerint Dohnányi előadó-művészetének egyik ,,ékköve" volt.
oldal
4490 Ft
Oliver Hilmes
Fordította: Kelenhegyi Andor
Európa 20. századi kultúrtörténetének kevés ellentmondásosabb alakja van, mint Alma Mahler-Werfel (1879-1964). Jelentős művészek hosszú sorának volt szerelme és múzsája: festők, írók, építészek, zeneszerzők...
Bojti János
Ez a könyv évtizedek kutatásának összegzése, a szerző Muszorgszkij utolsó nagyszabású operája, a főműnek is tekinthető Hovanscsina rehabilitációjáért folytatott munkálatainak kísérője és egyfajta mellékterméke....
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ