,,Lehet, hogy némely zenebarát számára Erkel operájának cselszövő-dala bossanovában meglepő ötletnek tűnik, és sokak számára Kodály egyik közismert népdalgyűjtése is nehezen képzelhető el egy keleti hangulatú világzenei improvizáció alapjaként, de hitünk szerint zenei meglepetésekben bővelkedő, egyedi atmoszférájú albumunk is bizonyítani fogja, hogy a csodálatos klasszikus zeneszerzők magyar témájú művei minden zenei világban életre kelthetőek, és feldolgozásunkban talán olyanokhoz is eljuthatnak, akik eddig idegenkedtek a komolyzenétől."

oldal

2990 Ft

Európa 20. századi kultúrtörténetének kevés ellentmondásosabb alakja van, mint Alma Mahler-Werfel (1879-1964). Jelentős művészek hosszú sorának volt szerelme és múzsája: festők, írók, építészek, zeneszerzők keresték a kegyeit. A korszak három kimagasló szellemének volt a felesége: elsőként a zeneszerző Gustav Mahlernek, majd a Bauhaust megalapító Walter Gropiusnak, s végül a világhírű írónak, Franz Werfelnek. Az érte rajongó férfiak csodálták, ahogy saját művészi ambícióit feláldozta éppen aktuális társának karrierje érdekében, míg mások őszinte gyűlölettel viseltettek iránta: vakbuzgó és elvtelen törtetőnek tartották.
Hogy valójában ki is volt Alma? Bár magyarul is hozzáférhető önéletrajzából - melyben Alma a tények jó részét tudatosan elferdíti - sok minden kiolvasható, a történész Oliver Hilmes munkája az első, amely a maga összetettségében állítja elénk e nem mindennapi személyiséget. Hilmes eddig publikálatlan forrásokra és hatalmas kutatómunkára építve vázolja fel Alma páratlan életútját, s egyúttal a 20. század első felének európai kultúrtörténetéről, illetve az antiszemitizmus rohamos térnyeréséről is gazdag leírást nyújt. Hilmes elbeszélése a náci hatalomátvételt követő száműzetés éveit is tárgyalja, a kor emigráns társadalmának működési mechanizmusaiba is bepillantást engedve.
A 2004-ben német nyelven megjelent kötet rendkívül alapos történettudományi munka, amelynek szerzője ugyanakkor az újságírók eleganciájával forgatja a tollát, és gyakran merít a korszak anekdotáiból is. A fekete özvegy a legkülönbözőbb művészeti ágak iránt érdeklődő olvasók számára segíthet a régi századelő szellemi világának megismerésében, miközben a nagypolitika alakulását is képes új fénytörésben, alulnézetből bemutatni.

416 oldal

4290 Ft

Ez a könyv évtizedek kutatásának összegzése, a szerző Muszorgszkij utolsó nagyszabású operája, a főműnek is tekinthető Hovanscsina rehabilitációjáért folytatott munkálatainak kísérője és egyfajta mellékterméke. Bojti János a mű rekonstrukciójának szükségessége mellett érvel, és tárgyához történelmi, esztétikai, zenei, formai valamint dramaturgiai irányból közelítve az opera átfogó értelmezését, sőt újraértelmezését kínálja.
Erre az újraértelmezésre azért van szükség, mert a Hovanscsina zenéjének és szövegének mindeddig nem volt végleges, a szerző akaratának megfelelő, azt kompromisszumok nélkül érvényesítő formája. A kézirat csupán zongorakíséretes formában, hiányosan jelent meg 1931-ben. Ennek javított kiadása 1976-ban látott napvilágot, melyben a közreadó egy új kézirat felbukkanásáról adott hírt, amely ugyan lehetővé teszi az elveszett részek rekonstrukcióját, ám ezt a feladatot a közreadók továbbra sem végezték el.
Az opera két formában került korábban kiadásra: Muszorgszkij halála után Rimszkij-Korszakov szerkesztette át és hangszerelte meg a darabot, majd 1959-ben Sosztakovics végezte el e munkát az 1931-ben megjelent kiadást véve alapul. A rekonstrukció hiányában mindkét szerkesztő és hangszerelő sajátosan értelmezte az operát, és az aktuális történelmi helyzetnek megfelelően az egyikük birodalmi szemlélettel alkotta meg a saját változatát, a másikuk pedig szovjetizálta a magáét. A nem túl nagy Hovanscsina-irodalom szerzői óhatatlanul e két átdolgozó hatása alá kerülve elemezték a művet, amelyet rendszerint rejtélyesnek, szokatlannak találtak.
A korábbi elméletekkel és elemzésekkel ellentétben Bojti János a Hovanscsina újraszerkesztését és újrahangszerelését, valamint a hiányzó részek rekonstrukcióját követően alakítja ki saját újszerű álláspontját. A kötet értékét tovább növeli, hogy az átfogó elemzés mellett az olvasó az opera szövegkönyvének első magyar nyelvű műfordítását is megtalálja.

oldal

4990 Ft

5 könyv 1 csomagban, akciós áron:
D. Kern Holoman: Szimfonikus zenekar - Nagyon Rövid Bevezetés;
Mark Slobin: Népzene - Nagyon rövid bevezetés;
Nicholas Cook: Zene - Nagyon rövid bevezetés;
Kathryn Kalinak: Filmzene - Nagyon rövid bevezetés;
Thomas Forrest Kelly: Régizene - Nagyon rövid bevezetés

oldal

5000 Ft

A fordítóként és szerkesztőként is komoly életművet maga mögött tudó Szabolcsi-díjas zenetörténész, Hamburger Klára a 20. század második felében felvirágzó Liszt-kutatás egyik legjelentősebb, nemzetközileg ismert alakja. Lisztről szóló első írásai az 1960-as években jelentek meg, tanulmányait magyar, angol, német, francia, olasz és orosz folyóiratokban, könyvekben publikálta. Liszt életét és művét összefoglaló könyvének felújított, bővített kiadása Franz Liszt: Leben und Werk címen 2010-ben jelent meg a Böhlau Verlagnál, Liszt Ferenc zenéje című munkája pedig a Balassi kiadó gondozásában.
A most megjelenő tanulmánykötet egy hosszú és gazdag kutatói életút megkoronázása: ismertebb és kevésbé ismert - ma azonban csak nehezen hozzáférhető - írásait gyűjti egybe. A tanulmányok között egyaránt helyet kapnak átfogó témákat tárgyaló írások - Wagner és Liszt barátsága, Liszt cigányzene-fogalma, az utókor képe Lisztről -, a zeneszerző ismert kortársaihoz fűződő viszonyát áttekintő szövegek, s persze zenei kérdéseket tárgyaló, elemző jellegű cikkek. A magyar olvasó számára különösen izgalmasak és fontosak lehetnek azok a tanulmányok, amelyek Liszt magyar kapcsolatait tárgyalják, rávilágítanak arra a közegre, amely a 19. századi Magyarországon körülvette a ,,hírhedett zenészt", és amelyek megerősítik, hogy Liszt számára rendkívül fontos volt magyarsága és szülőhazájához fűződő viszonya.

352 oldal

4490 Ft

Ma már aligha kérdéses, hogy Ligeti György (1923-2006) a 20. század második felének egyik legeredetibb és legnagyobb hatású zeneszerzője volt; azon kevesek egyike, akiknek munkássága a kortárs zene szűk szakmai berkein túl is lelkes fogadtatásra talált. Ligeti sokféle hatást magába olvasztó művészetének egyik legszembeötlőbb vonása, hogy a világ számos népének, nemzetiségének hagyományos zenéjét felhasználja, ám ezt igen egyéni módon teszi. Hogy a felhasznált zenék között a komponista számára ismerős magyar és román népzenének kitüntetett szerepe, különös jelentősége van, arra már az 1990-es években több elemző is felfigyelt. Mégis a jelen könyv az első, amely az összes elérhető forrást számba véve, átfogó módon, a maga összetettségében mutatja ki a kelet-európai népzene nyomait Ligeti darabjaiban, és tesz kísérletet ez alapján a művek újraértelmezésére.
Kerékfy Márton (1981) zenetörténész és zeneszerző, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet Bartók Archívumának tudományos munkatársa, a Bartók-összkiadás szerkesztője és az Editio Musica Budapest főszerkesztője. Fő kutatási területe Bartók és Ligeti zenéje; tanulmányai magyar, angol és német nyelvű folyóiratokban, tanulmánykötetekben jelentek meg. 2010-ben magyarra fordította és közreadta Ligeti válogatott írásait, valamint társszerkesztője volt a 2017-ben megjelent György Ligeti\'s Cultural Identities című kötetnek.

256 oldal

3490 Ft

Kenneth Hamilton egyszerre gyakorló zenész és muzikológus: zongoristaként rendszeres vendége a világ legjelentősebb hangversenytermeinek, miközben kutatásaival rengeteget tesz azért, hogy jobban megismerjük a múlt zenei gyakorlatát. Az eredetileg az Oxford University Pressnél 2008-ban megjelent könyv elragadó stílusban, ugyanakkor elmélyült érveléssel oszlatja el a zongorázás egykori aranykoráról szóló mítoszt. Hamilton azt a történetet meséli el, hogy a 19. századi zongoraestek, ezek a turbulens, olykor botrányos, minden ízükben élő, gyakran kiszámíthatatlan események miként váltak napjainkra formális, merev és kiszámítható rendezvényekké. A kötet bemutatja, hogy a ,,kotta iránti hűség" többnyire történetietlen elve miként írta felül a zongoristák improvizációkban és átdolgozásokban gazdag előadói gyakorlatát, s miként változott meg ennek megfelelően a közönség szerepe. A zongoristák számára a könyv nemcsak a repertoárral, hanem az előadói hagyománnyal kapcsolatban is számos meglepő kijelentést tartogat. Az zenekedvelő olvasóknak pedig az mutatja meg, hogy mennyire más volt egykor a zongoraestek gyakorlata, s hogy a közönség lassanként miként alakult át hangos, aktív résztvevőből a pódiumról osztott zenei áldás passzív befogadójává.

440 oldal

3990 Ft

Dolhai Attila hazánk egyik legismertebb énekese, aki karrierje során a musicalirodalom számos jelentős szerepét játszotta el és vitte sikerre. Négy év kihagyás után a művész egy duplalemezes válogatással tér vissza, amelyen a nevével már korábban összeforrt dalok mellett olyan slágerek is felcsendülnek, amelyeket a közönség most először hallhat tőle, néhány szerzemény pedig újszerű köntösben, friss hangszerelésben szólal meg.
A lemez további különlegessége, hogy olyan duettpartnerek közreműködésével készült, mint Janza Kata, Szinetár Dóra, Vágó Bernadett és Vágó Zsuzsi, akik az elmúlt időszakban az énekes állandó társai voltak a színpadon.
A Visszatérés Dolhai Attila különleges ajándéka mindazoknak, akik kedvelik a musical műfaját.

oldal

4990 Ft

A zeneszerző az írónál és a festőnél is rejtőzködőbben védi magánéletét - legalábbis művein keresztül ő árul el magáról a legkevesebbet. Hiába keressük a ,,halhatatlan kedves", Brunszvik Jozefin nyomait Beethoven ifjúkori műveiben: ha nem maradt volna fenn néhány levél és napló, a partitúrák sosem mesélték volna el nekünk, hogy egy magyar kisasszony mosolya ihlette őket. Ha nem kerültek volna elő Bartók Béla Geyer Stefi hegedűművésznőhöz írt szerelmes levelei, ma nem tudnánk, hogy első hegedűversenye egyben rendhagyó szerelmi vallomás is.
Éppen ezért hiánypótló Christopher Lawrence kötete, aki arra vállalkozott, hogy a nagy zeneszerzők helyett elmesélje nekünk szerelmeik történetét. Természetesen az ő hőseiről, Mozartról, Wagnerről, Chopinről és a többiekről hosszú monográfiákban is bőséggel tájékozódhatunk, ám érzelmeik rekonstruálására e munkákban nem számíthatunk. Pedig a zenetörténeti tankönyvekben szereplő, olykor fekete-fehér zeneszerző-figurák a való életben gyarló emberek voltak, akik párkapcsolataikban is éppúgy szerettek, hibáztak és szakítottak, ugyanúgy voltak hűségesek és csalfák, mint bárki más.
Tegyünk föl egy lemezt és nyissuk ki a könyvet: így szerettek a világ legnagyobb muzsikusai!

Nyáry Krisztián

272 oldal

2990 Ft

A magyar költészet és a zene mindig is társak voltak - de a Szűcsinger valami egészen más. A zene itt rangján kezeli, de nem tiszteli túl a verseket, nem csupán tolmácsolója a versnek, hanem veleszületett testvére, új esélye is.
Szűcs Krisztián zenész és Szálinger Balázs költő jó pár éve vándorolnak közös sorozatukkal, mely egyszerre popzenei koncert és irodalmi est, kabaré és paródia, a visszapillantó tükörben pedig öröm és bánat, sírás és nevetés gombafelhői emelkednek, egyre magasabbra. Duójuk a költészet és a zene viszonyának újabb, mégis hagyományosabb világát idézi meg. A Szűcsinger hősei ekhós szekereken járnak-kelnek, eltévednek és korábban érkeznek, olykor felléptetik magukkal a barátaikat, bolondoznak és haragszanak, és egyformán meghatja őket a szerelem, a világháború fájdalma vagy egy falusi kultúrház impozáns mérete.
Első kiadványuk az Ennyit tudtunk segíteni címet viseli. A kötethez mellékelt lemezen - amelyen vendégelőadóként Bödőcs Tibor és Kovács Krisztián is közreműködik - főként saját szövegek, részben pedig Karinthy-, Petőfi-, Kosztolányi- és Háy János-művek felhasználásával írott dalok hallhatók, amelyek közé itt-ott prózai betétek ékelődnek.
Maga a kötet pedig egy sokszínű kis válogatás, amelyben a lemez anyagai mellett helyet kapnak a Szűcsinger műsorából mára már kikerült szövegek, van interjú a legelkötelezettebb rajongókkal, és egy Szűcsinger-térkép is, a duó országjárásának eddigi állomásaival.

64 oldal

3590 Ft