,,1993 tavaszán, a Trio Stendhal egyik vígszínházi koncertje után Hegedűs D. Géza jött be az öltözőmbe gratulálni. Lelkesen mesélt egy musical-ötletéről: ez volt A dzsungel könyve. Később leültünk beszélgetni a darabról, de elsősorban türelmet kértem, mert akkor már a Valahol Európában című musical zenéjét írtam.
A Vígszínház türelme egy idő után elfogyott, ezért már a Valahol Európában próbái közben elkezdtünk Gézával, Békés Palival és Radnóti Zsuzsa dramaturggal a szövegkönyvön dolgozni. Pali nyitott, kreatív és türelmes volt, kb. hatszor írta át a könyvet, ami először egy véres rémdrámára hasonlított, majd egy bohózatra, míg végül kialakult a végleges formája és tartalma. Ebben az alkotói fázisban (is) fontos szerepe van a zeneszerzőnek, el kell döntenie, hol és miként szólaljon meg a zene, ami meghatározza a darab ívét és szerkezetét.
Hátra volt még egy nagy kérdés. Ki legyen a dalszövegíró? Én bedobtam Geszti nevét, ami akkor elég nagy meglepetést, mi több, kétségekkel teli csodálkozást váltott ki a színházi ,,öreg rókákból". Egy rapper a színházban! Végül sikerült meggyőzni őket. Ehhez képest Gesztit én se nagyon ismertem, és még sohasem dolgoztam vele együtt, de volt egy olyan érzésem: éppen neki való a feladat. Nagy örömmel vállalta, és 1995 júniusában nekiláttunk a munkának. Én igazán benne voltam a musical-írásban, hiszen a Valahol Európában bemutatóját májusban tartották. Két hét pihenést engedélyeztem magamnak, mivel már A dzsungel könyve bemutatójának napját is kitűzték: 1996. január 26."
Dés László

96 oldal

2990 Ft

A kőbányai proletár lányból kora legnépszerűbb dívájává váló, életét New York-i kalaposnőként befejező Karády Katalin a 20. század nagy magyar legendái közé tartozik. Összetéveszthetetlen erotikájú, búgó altja valódi hungaricum. A neki írott legnagyobb slágerek eredeti felvételeiből válogat a Rózsavölgyi és Társa új lemeze. Sokan éneklik manapság ezeket a dalokat, de senki nem képes úgy előadni őket, mint első megszólaltatójuk, Karády Katalin.

oldal

2990 Ft

oldal

2990 Ft

A Hangold Újra! kezdeményezést Gergely Éva énekművész, Bársony Bálint Artisjus- és Fonogram-díjas szaxofonművész és zeneszerző, valamint öt muzsikustársuk hívta életre. Céljuk, hogy az együtténeklés és zenélés öröme minden gyermek számára elérhető és átélhető legyen, hiszen a közös rezgés erősíti leginkább az összetartozás élményét. A Rózsavölgyi és Társa Kiadónál áprilisban megjelenő, 14 új dalt tartalmazó nagylemez anyaga a koncerteken mindig az adott régióban működő gyermekkórussal és vegyeskarral kiegészülve szólal majd meg. A lemezhez tartozó daloskönyvben megtalálhatók a dalok kottái, amelyek a hamarosan induló honlapon is letölthetőek lesznek, és a zenekar tagjai oktató videókkal is segítik a zenélni vágyókat. Így bárki elsajátíthatja a könnyen megtanulható, változatos dalokat és akár koncertet adni is csatlakozhat a zenekarhoz. <br>
<br>
A nagy lemezbemutató koncert a MOM Kulturális Központban lesz május 11-én. <br>
<br>
www.facebook.com/HangoldUjra <br>
<br>
A Hangold Újra! kezdeményezés művészei:
Gergely Éva - ének
Bársony Bálint - ének, gitár, szaxofon, furulya
Rieger Attila - gitár, vokál
Tar Gergely - ütőhangszerek, vokál
Elek Norbert - zongora, vokál
Máthé László - nagybőgő, basszusgitár
Végh Balázs - dob <br>
<br>
Gergely Éva mögött mára már több mint két évtizedes iskolázottsága és tapasztalata áll, hiszen nagyon sok országos hírű zenekar munkájában működött közre, énekelt mozi-főcímdalt, és kölcsönözte a hangját számtalan televíziós reklámhoz. Több tízezres közönség láthatta-hallhatta egyebek közt a ,,Néma város" vagy a ,,Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország" című dalt énekelni. Négy lemezt tudhat a magáénak:
Valahol Magyarországon (2003), Ica néném elátkozott boldogsága (2005), Future plant (2008), Innen fentről (2011). <br>
<br>
Bársony Bálint Artisjus- és Fonogram-díjas szaxofonművész, zeneszerző. Első önálló albuma 2009-ben jelent meg Sunshine Jazz címmel és a megjelenés napján platinalemez lett. 2010-ben ezzel elnyerte az év legjobb jazz lemezéért járó díjat a Fonogram-díjat. 2012. március 15-re átdolgozza a már kultikussá vált Nemzeti dalt. Tíz éve indította el hazánk legnagyobb örömzenei koncertsorozatát, a Star Jam Sessiont, melyben eddig közel 250 művész vett részt. Rendszeresen tart zenei kurzusokat haladóknak és hangszersimogatókat kisgyermekeknek, mely segíti közelebb hozni a zenét a felnövekvő generációk számára. Többször közreműködött zenekarával az Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat jótékonysági rendezvényein.

40 oldal

3490 Ft

„1993 tavaszán, a Trio Stendhal egyik vígszínházi koncertje után Hegedűs D. Géza jött be az öltözőmbe gratulálni. Lelkesen mesélt egy musical-ötletéről: ez volt A dzsungel könyve. Később leültünk beszélgetni a darabról, de elsősorban türelmet kértem, mert akkor már a Valahol Európában című musical zenéjét írtam. A Vígszínház türelme egy idő után elfogyott, ezért már a Valahol Európában próbái közben elkezdtünk Gézával, Békés Palival és Radnóti Zsuzsa dramaturggal a szövegkönyvön dolgozni. Pali nyitott, kreatív és türelmes volt, kb. hatszor írta át a könyvet, ami először egy véres rémdrámára hasonlított, majd egy bohózatra, míg végül kialakult a végleges formája és tartalma. Ebben az alkotói fázisban (is) fontos szerepe van a zeneszerzőnek, el kell döntenie, hol és miként szólaljon meg a zene, ami meghatározza a darab ívét és szerkezetét. Hátra volt még egy nagy kérdés. Ki legyen a dalszövegíró? Én bedobtam Geszti nevét, ami akkor elég nagy meglepetést, mi több, kétségekkel teli csodálkozást váltott ki a színházi „öreg rókákból”. Egy rapper a színházban! Végül sikerült meggyőzni őket. Ehhez képest Gesztit én se nagyon ismertem, és még sohasem dolgoztam vele együtt, de volt egy olyan érzésem: éppen neki való a feladat. Nagy örömmel vállalta, és 1995 júniusában nekiláttunk a munkának. Én igazán benne voltam a musical-írásban, hiszen a Valahol Európában bemutatóját májusban tartották. Két hét pihenést engedélyeztem magamnak, mivel már A dzsungel könyve bemutatójának napját is kitűzték: 1996. január 26." Dés László

oldal

590 Ft

oldal

2990 Ft

Még Németh Lehel a "slágerkirály", de megjelennek a trónkövetelők: Sárosi Kati, Mikes Éva, Koós János és Korda György. Sikeresek a nyugati számok (főleg németek és olaszok), Vico Torriani hódít, de itt van már Amerikából maga Speedy Gonzales, és a táncparketten dominál a twist, az "érintésvédelemmel" ellátott társastánc. Legismertebb slágerek: Mesebeli Afrika Budapest, Budapest, te csodás Nekem a Balaton a Riviéra Gézengúz Nem szabad elsietni sohasem Ugye, te is akarod? Járom az utam Játékidő: 65 perc

oldal

2990 Ft

Négy esztendő, egy nehéz korszak slágerei: teli életörömmel, vidámsággal, kedves állat- és növényszimbólumokkal, buja keleti (orosz és örmény) tánczenével, domináló tangóharmonikával. A királynői trónon Hollós Ilona, és a már befutott Vámosi, Záray, Kovács Erzsi mellett Csík János hangja is áthallatszik Csehszlovákiából. Legismertebb slágerek: Sétahajó Egy boldog nyár Budapesten Egy Duna-parti csónakházban Virágoskert az én szívem Jereván Hófehér gyöngyvirág Lila orgonák Játékidő: 65 perc

oldal

2990 Ft

A főcímmel ellentétben nem állt meg az idő, csak a befutott énekesek (Záray Márta, Vámosi János, Kovács Erzsi, Hollós Ilona) mellett egyre jobban előretörtek a fiatalabbak. Németh Lehelnek a legsikeresebb éve lett ez (Reszket a hold; Talán egy perc alatt; Lehet, hogy szép nem vagyok; Amikor virágba borultak az almafák), és egyre ismertebb lett Sárosi Katalin (Különös éjszaka volt) és Korda György (Szeretni kell, Nem vagyok ideges) is. A legnagyobb európai slágerek hamar megjelentek magyarul, de még nem az angolszász országokból, hanem főleg olasz (Marina, Egy kis romantika) és francia földről, aminek nagyszerű példái a magyar származású Kozma József Hulló falevelek című sanzonja és a Mélodie d'amour. A legendás hatvanas évek nagyszerű slágerterméssel kezdődtek.

oldal

2990 Ft

A néprádiók és a <em>Szív küldi</em> című műsorok révén terjedt az új tánczene, lemezjátszóval még kevesen rendelkeztek. Az orosz-szovjet táncdalok ereje halványulni kezdett, és nagyon népszerű lett néhány ,,nyugati" sláger (<em>Bűvölet</em>, <em>Vaya con Dios</em>, <em>Satin doll</em>, <em>Vártam rád</em>), melyek ma már örökzöldek, akkor persze magyar szöveggel vagy hangszeres feldolgozásban lettek népszerűek. A fő téma természetesen akkor is a szerelem (<em>Nem adlak másnak</em>, <em>Tavasszal kell a szerelem</em>, <em>Minden asszony életében</em>), de a gyermektémájú <em>Apu, hod med be</em> is ekkor lett három generáció slágere. Az előadók között már ott vannak a fiatal énekesek, akik a következő 15-20 évben meghatározói lesznek a magyar tánczenének: Ákos Stefi, Hollós Ilona, Kovács Erzsi, Putnoky Gábor, Vámosi János és Záray Márta.

oldal

2990 Ft