A könyv a 19. század végén kialakuló új művészeti irányzat, a szimbolizmus magyarországi történetét vizsgálja. Részletesen bemutatja, melyek voltak az irányzat jellemző vonásai, és miképp jelent meg a szimbolizmus a magyar képzőművészetben is. Pontos képet kapunk arról, hogyan vélekedtek a hazai művészek és kritikusok róla, majd az egyes kiemelkedő magyar mesterek munkáiban hogyan mutatkozott meg hatása; olyan nagyszerű alkotók életművében találkozhatunk ugyanis szimbolista vonásokkal, mint Mednyánszky László, Csontváry Kosztka Tivadar, Gulácsy Lajos, Nagy Sándor, Körösfői-Kriesch Aladár vagy Rippl-Rónai József. Náluk is kiemelt témává vált - a szimbolizmus jelentős külföldi mestereihez hasonlóan - a mítoszok idézése, a halál misztériumának kutatása, az élet és a művészet forrásához és az életfához való zarándoklat, egy tökéletesebb világ utáni vágyódás, amelyek az irányzat legjellemzőbb vonásainak számítanak. A kor divatos életfilozófiái és misztikus tanai jelentős hatást gyakoroltak az ő alkotásaikra is, amelyekkel beírták nevüket a magyar művészettörténetbe. 98 színes és fekete-fehér reprodukcióval

168 oldal

4990 Ft

A kötet a magyarországi romanika korszakáról, a 11-13. század hazai művészetéről ad átfogó ismertetést. Részletesen bemutatja azt a folyamatot, hogyan honosodott meg a keresztény kép fogalma Magyarországon, majd sorra veszi művészettörténeti ismereteink (írott források, képi források, emlékek, régészet, épületrégészet) jellegzetességeit. Nagy figyelmet szentel a változások tanúinak, beszédes emlékeinknek: az épülettagozatoknak és az ornamentikának. Ezután a magyar romanika néhány nevezetes, a kor európai művészetével méltán párhuzamba állítható alkotását vizsgálja. Ennek során pontos képet kaphatunk a feldebrői, a tarnaszentmáriai, az óbudai, a székesfehérvári, a pécsi, a somogyvári, az esztergomi, a vértesszentkereszti, a jáki és a gyulafehérvári épületegyüttesekről. A szerző részletesen beavat minket a legfontosabb hazai templomok, prépostságok, apátságok, székesegyházak építéstörténetébe, kiemelve az Árpád-kori Magyarország művészetének stílustörténeti jellegzetességeit. Emellett bepillantást nyerhetünk a kor néhány érdekes dokumentumába (Szent István legendái, Szent Margit legendája, rendeletek, adománylevelek stb.) is.

176 oldal

4990 Ft

A biedermeier a magyar művészet 19. századi fejlődésében fontos szerepet tölt be, a korszak mindmáig kissé lebecsült, szerény produktumait ez a stíluskategória Európához kapcsolja. A magyar társadalom annak idején Európa közepén nem tért, de nem is térhetett ki az általános építészeti, képzőművészeti, irodalmi divatirányzatok elől, hisz már akkor is Nyugatra tekintettünk és civilizálódni akartunk, és Magyarországon nem utolsó sorban a nyugati civilizáció követését is jelenti a biedermeier. Ugyanakkor a magyar művészet történetében ez az első olyan stílus, amelyben tudatosan megjelenik a "nemzeti", a sajátosan magyar művészet igénye, és a mi köreinkben új elemekkel, vonzó helyi színekkel gazdagodik, és a ,,magyar biedermeier" aranysujtásos csillogása, vidékies zamata, tempós rátartisága, de főképpen a hagyományok modern nemzeti értékké transzponálása értékes motívumokkal szélesíti ki a stílus tárházát. A Stílusok-korszakok sorozat legújabb kötete.

168 oldal

4490 Ft

Jóllehet a ,,szocreál" fogalmának tisztázása évtizedek óta viták tárgya, napjainkban is több meghatározása él párhuzamosan. A kötet két művészettörténész szerzője az 1948-as fordulattól az 1950-es évek végéig tartó periódusra, ezen belül a Rákosi korszakra összpontosít. Ebben az időszakban érvényesülnek a magyarországi művészetben az ,,új korszak" jellegzetességei: a politika legfelsőbb szintjein megfogalmazott és általános érvényűvé tett stiláris, tematikai irányelvek, amelyeket folyamatosan számon kértek a művészektől, valamint a személyi kultusz, a munkás osztály forradalmi harcainak előtérbe helyezése, a politikai és párt propaganda dominanciája, és mindenek előtt a szovjet példák kritikátlan követése. Az építészetben a klasszicizmus volt a hivatalos körök által ajánlott ,,mintakészlet", ezért az építészeket a modernista jegyek továbbélése miatt érte bírálat. Ugyanekkor a festők és szobrászok heroikus küzdelmet vívtak, hogy megleljék a programoknak megfelelő kifejezési formát. Ám összességében a művészet szocreál ,,kísérlete", a doktriner elvek kiforratlansága ellenére, vagy éppen azért, nemegyszer valódi képzőművészeti értékeket is felvillantott.

168 oldal

4490 Ft

A Magyarországon fellelhető reneszánsz művészeti alkotások legújabb és legteljesebb összefoglalása, a korszak nagytudású szakértőjének munkája. Amit ma francia eredetű szóval reneszánsznak nevezünk, annak idején nem hívták így; az ókori mintákat követő művekre az all'antica (antik módra készült) fordulatot alkalmazták. Az első ilyen emlékek Magyarországon jól datálhatók, és hovatartozásuk sem kérdéses: Mátyás király művészetpártolásának antikizáló fele az itáliai reneszánsz legjavához tartozik. A 16. század első harmada sem okoz gondot; az olasz import mellett ekkor tűntek fel az északi reneszánsz elemei. A 16. század második fele, de főképp a 17. század problematikus: meddig tartott a késő reneszánsz, miket sorolunk oda? A datálás és a stiláris besorolás szempontjainak bemutatása mellett a kötet felrajzolja a műalkotások szellemi hátterét adó politikai és intellektuális erőtereket. Forrásszövegek segítségével idézi meg az elpusztult emlékeket, de helyet kaptak benne a frissen előbukkant, fontos darabok (régészeti leletek) és a kutatás legújabb eredményei is.

204 oldal

4490 Ft

Kötetünk olyan korszakba vezet, melyben az írás-olvasás képessége kevesek kiváltsága volt, s emiatt a művészetre a szokásosnál is több, az írást helyettesítő feladat hárult. Mind közül a világi hatalom reprezentációja bizonyult talán a legfontosabbnak: egy-egy épület, síremlék vagy ötvöstárgy gazdag kivitele, divatos stílusa a megrendelő nagyságát, társadalmi helyzetét tükrözte.
Marosi Ernő a gótika magyarországi meghonosodásának és elterjedésének a 12.
század végétől a 16. század első negyedéig terjedő történetét vizsgálva kísérletet tesz a művészet befogadásában megnyilvánuló társadalmi különbségek értelmezésére.

140 oldal

3990 Ft

A konstruktivizmus Oroszországból indult világhódító útjára. A magyar konstruktivizmus a Kassák Lajos szerkesztette MA folyóirat műhelyében, Bécsben született 1921 táján, ezt követően Németországban bontakozott ki, majd a húszas évek második felétől idehaza is jelentős irányzattá fejlődött. Korai művei képzőművészeti alkotások voltak, mértani elemekből formált nonfiguratív kompozíciók. E képarchitektúráknak nevezett ideáltervekben Kassák nyomán Bortnyik Sándor és Moholy-Nagy László is a jövő harmonikus és embersége s világának új esztétikáját vázolták fel; a nemes programot pedig építészek, iparművészek, alkalmazott grafikusok váltották valóra. Így épült meg számos családi-és bérház, vált rangossá Bortnyik Sándorral az élen a magyar reklámgrafika, kerültek ki a műhelyekből a funkcionalizmus szellemében fogant, tiszta szerkezetű, gondos kivitelezésű tárgyak. A magyar konstruktivizmus nem korlátozódott a húszas-harmincas évekre. Moholy-Nagy és Breuer Marcel vagy Victor Vasarely és Nicolas Schöffer munkássága nyomában nemzetközi hatása és utóélete is figyelemre méltó.

140 oldal

3990 Ft

A sorozatnak ez a kötete a felvilágosodás és a reformkor művészeti életét mutatja be. Ebben az időszakban erősödik meg a polgárság, ülésezik a reformországgyűlés, alakul meg a Magyar Tudományos Akadémia, megépül a Magyar Nemzeti Múzeum, a Lánchíd, az esztergomi Székesegyház, a Nagytemplom Debrecenben, s Pest elnyeri máig jellegzetes klasszicista városképét. Ezekben az évtizedekben alkot Pollack Mihály, Hild József, Ferenczy István, id.Markó Károly, Barabás Miklós.

136 oldal

3990 Ft

Az 1910-es évektől az 1930-as évek végéig virágzó
`dekoratív stílus` elsősorban az iparművészet, az
építészet ill. az akkoriban kibontakozó
formatervezés területén hozott újat.
Lendületes, gyakorta leegyszerüsített formái,
harsány színei a legmodernebb avantgárd
irányzatoktól inspirált kompoziciói azonban
hatottak a festészetre és a szobrászatra is.

154 oldal

3990 Ft

A kötet témája a romantika és a historizmus, háttere pedig a magyar történelem reformkortól a 20. század elejéig terjedő időszaka, a nemzeti művészet kialakulásának kora. Ekkor épül például a Vigadó, tervez Mátyás-emlékművet Ferenczy István vagy festi meg Benczúr Gyula a Vajk megkeresztelése c. képet. Ezekben az évtizedekben bontakozik ki a magyar városok többségének máig meglevő magva, ekkoriban éli fénykorát a herendi porcelángyár vagy a pécsi Zsolnay-gyár.

180 oldal

3990 Ft